| tfut egy gondolat agyamon. A csk mg meg sem szradt ajkamon, s rzem zt… Ltok mg valamit, ltom, ahogy minden fekete odakint, S idebent mgis vilgos van- Te vagy az. n hallgatom hangod, fekszem csak, Elterlve az gyon, alva mellkasodon, biztonsgban rzem magam, megnyugodom. Nem mondasz jat, mgis mst rejt magban, -mindent megtallhatsz, egy szerelmes szavban.- s mr hajnalodik,- s pirkad. Bolydult lelkem j napra virrad, De mg nem alszom, te itt vagy, s beragyogod letem egt, s tasztva el a holdat mosollyal arcodon. Csillagknt tndklve ijeszted el a rt nappalt, a holddal karltve nekelsz hallt hoz dalt… Veszedelmet rejt az jszaka, s hangjai befonjk az estt mit csak mi ketten lnk mr meg…kajn, nz vigyort vet rm az jnek Istene s tkozom magam, mirt beld szerettem. Mert szvem most meghasad, s csak keresztet vethetek hogy meg ne tudd mi a fajdalom, hogy ne rjen el a lelkiismeret, hogy ne rezd a bnatot, amit most n rzek, s hogy tudd mi az: Szabadon szeretni, S szerelmet kaphatni!   |